Letti vagyok, 29 éves, HR-esként dolgozom egy vidéki multinál. A jövőben szeretnék freelancer grafikus lenni, így tudásom bővítése érdekében jelenleg Művészeti grafikusnak tanulok. Személyiségtípusom INFJ-T, horoszkópom Halak. Harry Potter rajongó vagyok, házam a Mardekár. Imádom Skandináviát, norvégul tanulok is, az én safe placem pedig Koppenhága. Egy tengerimalacnak az anyukája vagyok. Rohadt sok fóbiám van, rettegek a békáktól, utálom a tükröket és félek minden paranormális dologtól. Kedvenc évszakom az ősz és a tél, sokáig a telet mondtam de mára már inkább egy őszimádó lány lettem. Szorongásos depresszióm van, mellette pedig szociális fóbiám. Rajongok a könyvekért, a papírírószerekért, illatgyertyákért és a plüssállatokért. Szeretek motorozni, elhagyatott helyeket felfedezni és mélyebb dolgokról beszélgetni.
Általában ezt a metaforát a saját magunkat visszafogó hitünk körbeírására használjuk. Hiszen a legtöbb ember sokkal többre képes, mint azt gondolná magáról. De kezdek ráébredni arra, hogy én a jövőhöz láncoltam magam, és ezért nem fordítottam kellő figyelmet a jelen pillanataira, amik erre rászolgálnának. Mostmár pontosan tudom, hogy az utunk során beiktatott megállók alkotják a valódi életünket. Amit itt és most élünk meg. És olykor pont ezen pillanatok révén rajzolódik ki előttünk a jövő egy új és izgalmas víziója.
Az ember rájön, hogy többé már nem fél a jövőtől, mert a jelenben döntjük el, hogy valóra válnak-e az álmaink, és hogy azzá válunk e, akivé mindig is akartunk. Bátorság kell ahhoz, hogy ne csak a jelenben gondolkodjunk. De előfordul, hogy egy másik ember nézőpontja helyezi új megvilágításba a jövőnket."
Az utóbbi időben - hiába voltam itthon és lett volna rá időm - nem igazán néztem sorozatokat. Az elmúlt napok voltak erre kivételek, amikor 2 sorozatot is végignéztem. Mind a kettőről írni fogok, de elsőként arról, ami a mélyebb nyomot és hiányt hagyta bennem. Ez pedig a nemrég megjelent sorozat a Prime-on, a Maxton Hall. A sorozat Mona Kasten - Save Me! című regényén alapul. Főhősünk Ruby, egy hátrányos anyagi helyzetű családból származó lány, aki minden áron be szeretne kerülni az Oxfordra. Céljáért pedig keményen tanul, dolgozik, és igyekszik láthatatlan maradni, hogy semmi se tegye tönkre tervét és céljait. Azonban ekkor jön James Beaufort, a kőgazdak családból származó kis ficsúr, aki rendesen bekavar a sztoriba.
Full lebetegedtem így az év végére. Csodálkoztam is, hogy tán megúszom, hiszen az egész család benne van 2-3 hete már, de nem. Nem úsztam meg. Csoda covid valószínűleg, szedek rá antibiot, iszom a teát, és reménykedem hogy vasárnapig jobban leszek. Nem mintha mennénk bármerre, de nem ennyire szar állapotban akarok átlépni 2024-be. A betegség egyet jelent: sok-sok sorozat nézését.
Sikerült végre rávennem páromat is, hogy nézzünk együtt egy sorozatot, ez a Gyeongseong Creature magyarul A sötétség teremtménye. Még csak az első 7 rész van kint, a maradék 3 majd január 5-én jön. Ki vagyok akadva. Már hozzászoktam, hogy nem kell várni a sorozatoknál az új részekre mint régen (nem is tudom, hogy hogyan bírtuk ki, hogy HETI 1 RÉSZT látunk csak...). El fogom felejteni addig, hogy mi történt, így egy pár szót írnék erről az első feléről.
Van Netflix előfizetésem, de sokszor gondolkodom rajta, hogy minek is? Nem egyszer lemondtam már, mert szerintem minősíthetetlenül szar sorozatok és filmek vannak rajta mostanság, de valahogy mégis a sok streamer közül ezen találok olyanokat, amikre ráveszem magam. A Disney+-al meg az HBO-val az volt a bajom, hogy számomra túlságosan egysíkú volt a paletta. Itt azért van változatosság, csak sokszor szar a kivitelezés.
Legutóbb az Én és a Walter fiúk című sorozatot bing watcholtam. Vagyis na jó, 3 nap volt. :( Rendesen felidegesítettem magam nem egyszer ezen a sorozaton. Szeretem az ilyen szarokat. Majdnem 29 évesen még mindig leginkább ezek a tini szerelmes drámák kötnek le. Tetszett is, de mégse mondanám annak, hogy hú de el voltam ájulva az egésztől.
Innentől az írásom tartalmazhat spoilert!!!
A sztori arról szól, hogy a new yorki Jackie elveszíti a családját, és vidékre költözik egy igen nagy családhoz, Walterékhez. Ott természetesen 2 Walter fiúnak is ő kell, vívódik rajtuk, kínlódik mind a kettővel, végül lelép a francba. Nagyon röviden így tudnám megfogalmazni a sztorit. Számomra kicsit Alkonyatos volt az egész. Igazából számomra az egyik mellékszereplő, Danny Walter lett az egyik legszimpatikusabb az egész sorozatból, a főszereplőket teljesen el tudnám hanyagolni.
Nem szeretem a szuperhősös dolgokat. De tényleg nem. Mindenféle Marvel és DC dologtól a falra tudnék mászni egyébként. És ezt a sorozatot pont azért szeretem, mert hiába "szuperhősök" mégse azok. Inkább mondanám x-mennek mint szuperhősöknek. Az X-men meg nagy kedvencem.
The Umbrella Academy.
Július 31-én jött ki a második évada a TUA-nek. Mióta kinéztem az első évadot azt hiszem tavaly, vagy amikor kijött, már akkor tudtam, hogy nagyon nagyon nagyon fogom várni a második évadot. De valahogy mégse voltam abban, mint pl. a 3%-nál vagy a The Rainnél, hogy DE MIKOR JÖN MÁÁÁRRRRRR???? Valahogy elfelejtettem. Majd jött a hír, érkezik a második évad. Hát én olyan izgatott lettem és olyan feldobott, hogy az valami hihetetlen komolyan.
Alapjáraton a sorozatról aki esetleg nem ismeri: Egy napon a semmiből egyszerre születnek gyerekek, akik szuperképeségekkel rendelkeznek, és egy öreg fószer örökbe fogadja őket, hogy megalapíthassa az Esernyő akadémiát. Elkezdi őket kiképezni, elkezdenek szuperhősködni, azonban van olyan bevetés, ami félremegy. Van aki meghal, van aki a jövőben ragad. Majd kezdődik a bonyodalom és a hősködés.
Megpróbálom *a képeket leszámítva* spoilermentesen leírni a véleményemet.
Természetesen jó egyetemista létemre én is szoktam sorozatozni, hisz ugye máshoz se értek. Ebben az legrosszabb, amikor akkor kezdesz bele egy sorozatba, amikor az államvizsgádra kéne 100%-osan koncentrálni és készülni. :) Ahhoz képest mondjuk egész jól tartottam magam, és tényleg csak esténként, szünetekben néztem. De végig néztem mind a 3 évadot. És imádtam. Ezért szeretném nektek is ajánlani, és egy kis leírást adni.
A 3% című brazil sorozatról beszélek amúgy, ami engem teljesen beszippantott! Kezdek rájönni, hogy ezek a spanyol, brazil sorozatok mennyire jók. Az utóbbi időben csak ilyeneket nézek kb, no persze ne a hülye szappanoperákra gondoljunk itt. :)
A sorozat röviden arra épül fel, hogy egy utópisztikus világban vagyunk, ahol egy Kontinensre és egy Szigetre tagolódik a helyszín. A kontinens tipikus periféria terület, leromlott és szegények által lakott, míg a Sziget azoké, akik kiválasztottak és megérdmelik a fényűzést (valamint többnek hiszik magukat valamiért a kontinensen élőktől). Minden évben a 20 évesen részt vehetnek egy úgy nevezett Szűrésen, melynek az a célja, hogy kiválogassák azt a 3%-ot, akik megkapják az engedélyt arra, hogy ők is a szigeten folytathassák az életüket.
Az első évad teljes egészében erről a szűrésről szól, azonban nem kell megijedni, a másik két évadban már máshogy jelenik meg. Domináns, de nem olyan módon, ahogy a főszereplők útját végigmutatják az első évadban.
Itt vannak az 1., a 2. és a 3. évad trailerei :)
A történet számomra egy Éhezők viadala és The 100 keverék, hangulatában is ezeket mondanám. Igaz a The 100-ot én a 3. évad után elkaszáltam, de emlékszem, hogy az első két évada annak is nagyon erős volt, szóval aki ezeket szereti azoknak különösen ajánlom! :)
A továbbiakban egy kis véleménykifejtés magáról a történet alapjáról, hátteréről, illetve a karakterekről. Lehetséges, hogy ez a rész már tartalmazhat spoilert (igyekszem anélkül, de jelezni fogom!).
lettaletti25@gmail.com
