Helló Mindenki!

Újabb nap, újabb poszt a blogon. Már elkezdtem mélyebb témákkal is készülni, de egyelőre egy újabb sorozatajánlóval jöttem. Ezt a posztot igyekszem nem spoileresre írni, ez nem egy vélemény lesz, hanem hogy  miért nézd meg ha még nem láttad.

Mai sorozatunk az én legnagyobb kedvencem, ami a legnagyobb hatással volt az életemre, a SKAM. A SKAM egy norvég sorozat, mely gimnazistákról szól, és reálisan mutatja be, hogy milyen problémákkal is nézhetnek szembe az átlagos tinédzserek. Összesen 4 évada van (sajnos), és mindegyik évadnak más-más a főszereplője, akin keresztül a többiek életét is bemutatják.

Az első évad során azt láthatjuk, hogy mennyire fontos is az, hogy barátokra leljünk, hogy megtanuljuk elengedni a múltat, és hogy milyen problémák lehetnek egy párkapcsolatban, és azokat hogyan kell felnőtt módjára megoldani. Az évadban a tini terhességről is szó esik.

A második évad még jobban koncentrál a szerelmi történet kialakulására, hogy minél jobban ellenkezel annál jobban akarod, és képes lennél belebetegedni, ha elveszítenéd a másikat. De emellett tudnom kell kezelni azt a problémát is, amikor a barátnőd nagy szerelme az, akivel a románcod kialakul.

A harmadik évad (melynek hatására igazán felkapott és népszerű lett a sorozat, az évad díjat is nyert) egy srácról szól, aki felfedezi, hogy nem vonzza őt az ellenkező nem. Végignézhetjük a belső vívódását, ahogy próbálja elfogadni a helyzetet. Az évadban a mentális betegségekről is esik egy kis szó, sajnos nem elég.

A negyedik évad pedig egy muszlim lány főszereplésével mutatja be a karakterek történetének a végét, úgy, hogy megismerjük a kultúráját, hogy milyen szokásaik vannak. Természetesen ebből az évadból sem maradhat el a szerelmi történet - és az ezzel kapcsolatos bonyodalmak.

Nekem a harmadik és a negyedik évad a kedvencem. Mit szeretek a sorozatban? Hogy reális. A szereplők nincsenek agyonsminkelve, látjuk őket ugyanabban a ruhában, megmutatják a tökéletlenségeiket is. Nem úgy, mint egy amerikai sorozatban, ahol a legtöbbször jólfésült, szépen kisminkelt, divatbarbikat láthatunk. Fontos számomra még, hogy képes minden korosztályt megszólítani (édesapám is a rajongója). A szereplők sztorija során csomó mindent megtudhatsz a norvég gimis kultúráról. És persze magyarként egy kicsit csórónak is érzed magad mellettük, de hát mind tudjuk, hogy Norvégia az egyik legdrágább ország a világon. A sorozat jól bemutatja a baráti kapcsolatok fontosságát. Egy dolgot hiányolok az egészből: a szülőket. Mindenki egyedül él, a szülőket alig látjuk. Mégis hogy van ez?

A sorozat felirattal online is elérhető, ha a keresőbe beírod SKAM magyar felirattal fel fog dobni találatokat, én hirdetni nem akarok senkit. De ajánlom. Ha egy reális történetet szeretnél látni, ami odaköt az ágyhoz, a kanapéhoz, ez lesz az. A szereplők teljesen ellentétei a tegnap említett Elite karaktereihez képest. Ez sokkal inkább egy kis emberek számára elképzelhető világ. Számos pillanat volt, amikor azt éreztem "wow, velem is ez van", de nem egy emberrel beszéltem, aki azt mondta, hogy egyszerűen egy-egy évad olyan mintha az ő életét írták volna le.

A sorozat annyira sikeres lett, hogy több remake is készült/készül belőle. Jelenleg létezik: francia, belga, olasz, spanyol, német, holland, amerikai, létezik egy dán színházi előadás belőle, és hamarosan érkezik a SKAM Peru. A sztorik ugyanazok, egy kicsi változtatással, az adott nemzet sajátosságait bemutatva. Nem követem mindet. Egyedül a francia, belga és a német verziót követem, mert ezek voltak azok, amelyek valóban meg is fogták a figyelmem. A többivel valahogy nem tudtam azonosulni, az amerikai verzió pedig egyenesen nevetséges próbálkozás annak ellenére, hogy az eredeti verzió rendezője, Julie Andem is besegített.

A sorozat sikerességét az is jól mutatja, hogy bár az eredeti megállt a 4. évadnál (én hiányoltam, hogy nem láttuk a végzős évüket mondjuk amiről 4 évadon keresztül beszéltek), több remake is van, amelyek már 5. és 6. évadot is kaptak. A francia verzió 5. évadáról is fogok is bejegyzést írni, mert az érzelmeim vegyesek, nem vagyok vele teljesen elégedett.

Remélem, hogy egy kicsit kedvet kaptál ahhoz, hogy elkezd a sorozatot. Hidd el nekem, nem fogod megbánni.

Hamarosan újra jelentkezem egy edukatív bejegyzéssel. Remélem lesznek olyanok, akik örülni fognak neki. Addig is...

Hadet! (norvég elköszönés)