Norvég nyelvlecke – 1. fejezet: ALAPOK

ha le szeretnéd tölteni, kattints ide

Mint már említettem, megszállottja vagyok a skandináv kultúrának, országoknak, így a nyelveknek is. Jelenleg norvégul és dánul tanulok. Norvégul magamtól, dánul pedig a dán barátok segítségével. Gondoltam csinálni fogok külön részt a blogon ezeknek is, ahol minimális tudást - nyelvtani alapok, szókincs - átadok nektek, hátha egyszerű jól jön, akár egy utazás során! :) Az írást le is tölthetik a számítógépetekre. Remélem tetszeni fog!

A norvég ABC:

A, a (a)	B, b (be)	C, c (se)	D, d (de)	E, e (e)	F, f (áff)	G, g (ge)	H, h (hó)
I, i (i)	J, j (je)	K, k (kó)	L, l (áll)	M, m (ámm)	N, n (ánn)	O, o (ú)	P, p (pe)
Q, q (kű)	R, r (ár)	S, s (ássz)	T, t (te)	U, u (ű)	V, v (ve)	W, w (dobelve)	X, x (áksz)
Y, y (í)	Z, z (szátt)	Æ, æ (á)	Ø, ø (ö)	Å, å (ó)

 

A norvégban is vannak kemény (a, o, u, å) és lágy (e, i, y, æ, ø) magánhangzók. Ezek azért fontosak, mert a szavakban bizonyos mássalhangzóknál fontos, hogy kemény vagy lágy mgh. áll előtte vagy utána, ugyanis ennek tekintetében fog változni a szavak kiejtése.

Vannak további egyedi hangok is, melyeket, ha együtt látjuk más kiejtés vonatkozik rájuk, mint önmagukban:

• gn - a gn esetében a g helyett j-t ejtünk – regn (eső) – rájn
• ng – a g-t elharapják – ring (rin’) - gyűrű
• gj  – a gj esetében a g néma, és csak a j-t ejtjük például: gjøre (jőre) – csinálni valamit
• kj – német CH hang – kjøre (sőre) - vezetni
• sj – magyar s hang – sjanse (sansze) - esély
• skj – magyar s hang – skjorte (surte) - ing
• tj – magyar ty-hez hasonlít – tjene (tyene) – pénzt keresni
• ki – magyar s hang – kino (sínó) - mozi
• rs – az r sok esetben néma, magyar s hang – norsk (nosk) – norvég

A norvégok a dánnal ellentétben úgy ejtik a szavakat, mint a magyarok – tehát majdnem minden esetben ki kell ejteni az összes betűt! Természetesen a kivétel erősíti a szabályt:

• szóvégi d hang mindig néma – sted (szte) – hely
• ha a h hang j vagy v előtt áll mindig néma – ilyenek a kérdőszavak! hva? (va) – mi?; hvem? (vem) – ki?
• néhány szó végén néma a t (det – de (ez, az)) és a v (tolv – toll (12))

Ahogy a németben, úgy a norvégban is léteznek NEMEK. De közel sem olyan bonyolult módon, mint a németben. A legtöbb főnév hímnemű. Ráadásul a legtöbb főnevet hímnemben és nőnemben egyaránt használhatunk.

• Hímnem (hankjønn) – mint említettem a legtöbb főnév ebbe a kategóriába tartozik, jelölése a szó előtti -en

en far (far) - apa

en journalist (surnaliszt) – újságíró)

en bil (bíl) - autó

• Nőnem (hunkjønn) – ide tartoznak a nőnemű teremtmények és a folyók, szigetek nevei. Jelölése a szó végi -ei

ei mor (múr) -anya

ei ku (kű) - tehén

ei øy (öj) - sziget

• Semlegesnem (intetkjønn) – főként az anyagnevek és az égtájak gyűjtőkategóriája, valamint az -eri és -um végződésű főneveket tartoznak ide

et egg (eg) – tojás

et nord (núr) – észak

et bakeri (bakerí) – pékség

et museum (muszeum) – múzeum)

Folytatás tovább a bővebbenre kattintva érhető el!

Személyes névmások a norvég nyelvben

Névmás	Kiejtés	Magyar
JEG	jáj	ÉN
DU	dű	TE
HAN/HUN	han, hün	Ő (FFI, NŐ)
DEN/DET	den, de	Ő (SEMLEGES)
VI	ví	MI
DERE	dére	TI
DE	dí	ŐK
TÁRGY ESET	Kiejtés
MEG	máj
DEG	dáj
HAM/HENNE	ham, hene
DET/DEN	de, den
OSS	ossz
DERE	dére
DEM	dem